Beszélgetés Balogh Beával …

Tegnap este, amikor a Csarnokban jártam, a Marcali Teremlabdarúgó Bajnokság egyik csapatának képviselői jártak Kiss Lászlónál. Egy fiatalember kilépve az emeleti iroda folyosójára látta, hogy edzést vezetsz, visszalépett az irodába és megkérdezte … az nem a Balogh Bea ott lent? A rövid történetet azért mondtam el, mert nagyon kíváncsi lennék rá, hogy megismernek a városban?

Hát nem tudom … így megszólítani még nem szólítottak meg, azt viszont észreveszem, hogy időnként „odanéznek” de azt nem tudom, hogy minek tulajdonítható … a húgommal kevernek-e össze vagy esetleg rám emlékeznek.

Amúgy Te korábban gyakran jártál Marcaliban?

Nem, csak ritkán és akkor is csak a testvéremnél voltam jobbára …

Akkor Neked új a Város. Milyenek az első benyomásaid?

Nagyon jól érzem itt magam, egy nagyon kellemes lakást találtunk magunknak. A kislányom Panna már a Mikszáthba jár szeptembertől. A város nagyon szép és minden megtalálható ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a családommal.

Köszönjük az elismerő szavakat lokálpatrióta városlakó barátaim nevében is! Különösen jól esik egy világlátott, ismert embertől! De térjünk rá a sportra. Augusztus elsejétől kezdted el edzői pályafutásodat, játékos-edzőként dolgozol a Marcali VSZSE kézilabdásaival. Kezdeném a felnőttekkel. A keret kialakításába, összeállításába mennyire tudtál részt venni?

Közösen döntöttünk a csapatról a szakosztályvezető Kerner Krisztával, és az elnök Kiss Lászlóval. Ők elmondták, hogy mit szeretnének, és mire van lehetőség, én ehhez alkalmazkodtam és közösen alakítottuk ki a jelenlegi keretet. Voltak kérdéses személyek, esetükben meghagyták nekem a döntési lehetőséget, én éltem ezzel és így alakult ki a jelenlegi keret. Annak nagyon örültem, hogy a Győri Ági (kapus) eljött hozzánk Dunaújvárosból. Úgy gondolom, hogy Ő egy biztos pont lesz. Annak is nagyon örülök, hogy a Krajczár Ibolya mégis vállalta a játékot. Én a fiatal kislányra a Pankára gondoltam, de Ő már az elején kiszállt ebből. De szerencsére az Ibi jött, és kapus poszton rendben vagyunk.

Elkísértem a csapatot több edzőmérkőzésre is a felkészülési időszakban, feltűnően „rövid” volt a kispad. Elegen leszünk?

Ez a realitás, erre van most lehetőségünk. Addig nyújtózkodunk ameddig a takarónk ér. Én nem is akarok olyan csapatban lenni, ahol nincs meg a feltétel. Lehetnénk többen, de nem lennénk képesek helytállni az ígéreteinknek. Tudomásul kell venni, hogy ezek a játékosok nem a sportból élnek, de költségeiket téríteni kell, ha ide jár vidékről, akkor nekünk fizetni kell az útiköltségét. Annak értelme nincs, hogy hitegessünk embereket, mert annál rosszabb nincs, hogy azt a keveset sem kapja meg a játékos, ami jár neki. Ezért igyekeztünk helyből megoldani a keretet. Azt gondolom összejött a csapatunk.

Augusztusban és most hétvégén játszottatok öt edzőmérkőzést, arra kérlek, hogy „jellemezd” a csapatot. Milyen csapat lesz a Marcali VSZSE?

Már a csapat kialakításánál az nyilvánvaló volt, hogy van egy olyan kezdősorunk, akikre lehet építeni. Adottak a játékosok. A két szélső egyértelműen, és a Klász Karola még majd csatlakozik hozzájuk, az edzéseket már elkezdte. A belső posztokra is úgy gondolom megvagyunk.

Az tavalyihoz képest mindenlépen előre lépés, hogy hazajött a Dudi (Gácser Klaudia) és ott a Fehér Kitti, akire igenis lehet számítani, és én számítok is rá! Az eddigiek azt mutatták, hogy lövő erőben is több tud lenni ez a csapat ebben a szezonban.

A beálló ugye adott a Major Andi személyében, aki nagyon jó. Ő egy rutinos játékos, de mellette van egy fiatal, a Bors Kriszta akitől sokat várok. Azt szeretném, és ezt a Kiss Lacival is megbeszéltük, hogy a fiatalok közül akit lehet azt „felhozom” ifiből és játszatom, lehetőség szerint minél többet a felnőtt csapatban. Sorolhatnám a többieket is, de csak azt mondhatom felkészültségben, hozzáállásban mindenki maximálisan teljesít.

Korainak tűnik a kérdésem, de muszáj így a szezonkezdet előtt megkérdeznem mire számíthat szurkoló táborunk a bajnokságban? Ebben a szezonban 12 csapatra szűkült a mezőny és meglehetősen erős csapatok maradtak ellenfélnek. Mondhatni a „könnyebbek” mind alsóbb osztályban játszanak a továbbiakban.

Igazából nem ismerem a mezőnyt, jobbára a húgom (Balogh Piroska) az, aki korábban is elmondta az eseményeket. De most már azért van saját tapasztalatom is, hiszen az ellenfeleink közül játszottunk a Péccsel, a Kispesttel és a Siófokkal. Az erőviszonyokra már lehet következtetni ezekből a mérkőzésekből, van miből kiindulnom. Az elmúlt szezonban a nyolcadik helyen végzett a Marcali, akik mögöttünk voltak azok kerültek ki a mezőnyből. Erős lesz a bajnokság de a 6-8 helyet mindenképen célul tűzzük ki.

Úgy tudom, van egy sérültünk Bájhóber Noémi, és Klász Karola is a szülést követően „csak” most kezd edzésbe állni. Az ifi csapatunk sem bővelkedik játékosokban. Menyiben befolyásolja ez a bajnoki szereplésünket?

Én számítok a fiatalokra. Meggyőződésem, hogy egy ifjúsági korú játékosnak nem okozhat problémát akár két mérkőzés sem egy napon. Egy fiatal szervezet elbírja, hogy játszott egy ifi meccset és pihenőt követően becserélem a felnőttekhez, ha szükséges. A Noémi egyébként sajnos keresztszalag szakadást szenvedett a térdében, ez egy féléves kihagyást jelent. Már csinálgatja a rehabilitációs gyakorlatokat, nagyon szeretne minél előbb rendbe jönni. Itt van a csapatkörül eljött velünk Nagyatádra is bízom benne, hogy minél előbb rendbe jön. Karola már készül, edzésbe kezdett neki persze idő kell, de úgy gondolom tavasszal már velünk játszik.

A kézilabda szakosztályban a másik feladatod a serdülőcsapat felkészítése. A korábban Fuisz János által edzett csapatot augusztus utolsó hetében vetted át a Tanár Úrtól. Arra kérlek, számolj be az első benyomásaidról a lányokkal, a csapattal kapcsolatosan.

Legutóbbi beszélgetésünknél is elmondtam, és csak megismételni tudom, hogy köszönöm a Fuisz Tanár Úrnak a csapatot! Egy nagyon szimpatikus, fegyelmezett, jól felkészített csapatot vehettem át Tőle. Mint szakmailag, mint fegyelmezettségben egy nagyszerű csapatot kaptam. Csak jót tudok mondani.

Azt tapasztalom, hogy a lányok örültek nekem és úgy érzékelem, hogy nagyon komolyan dolgoznak velem. A közös munkánkban majd csak egy hosszabb folyamatot követően lesz tapasztalható és látható az, amit én szeretnék nekik megtanítani. Most még természetesen a korábban megszokott, és jól megtanult módon játszzák a kézilabdát. Három hét alatt nem lehet és nem is akarok változtatni, mert az amit eddig csináltak az nagyon jó volt. Vannak dolgok amit én máshogyan látok, de ehhez hosszabb idő kell. Örömmel dolgozom velük.

Az első mérkőzésük a lányoknak szeptember 10-én 11 órakor lesz a nagy rivális Pécsvárad ellen. Készültök a meccsre? Nyilvánvalóan Te nem ismerheted az ellenfelet, hogy oldjátok meg a helyzetet?

Készülünk persze és a lányok vannak ebben nagy segítségemre. Ők már elég érettek ahhoz, hogy eltudják mondani nekem mire számítsunk. Jól ismerik az ellenfelet, és én megbízom bennük. Ennek a csapatnak igazából nincs félnivalója senkitől! Ez egy nagyon jó csapat! Meg fogják állni a helyüket, ahogyan ezt eddig is tették. Fiatalok vagyunk, de már az elmúlt szezonban is bebizonyította ez a csapat, hogy képes helytállni a serdülő bajnokságban, a náluk idősebb játékosok ellen.

Sok sikert kívánok Neked és csapatainknak! Hajrá Marcali!