A harmadik fordulót játszották le ma a női kézilabda NBI/B –ben. A Marcali VSZSE az újonc Pilisvörösvár otthonába látogatott ma. Az alaposan megerősített hazai csapat, (idézet a honlapjukról: „Az Nb-I/B-re meg kellett eresíteni a felnőtt keretünket, így a tavalyi bajnok csapat alapemberei mellé az alábbi játékosokat igazoltuk : Gyetván Krisztina (Vác), Hermann Barbara, Hartyáni Viktória, Haibach Petra, Rásonyi Kitti (FTC junior) Kiss Zsófia, Kolos Dorottya (Kispesti AC). Továbbá a Vác NB-I-es keretéből három junior korú játékost kettős játékengedéllyel szerepeltethetünk. ŐK: Petrovics Gerda, Ivanics Dóra és Nagy Petra.”) 42-34 arányban legyőzött minket.
Balogh Bea nyilatkozata:
A mérkőzés számunkra jól kezdődött, a huszadik percig mi vezettünk, és azt követően az elkapkodott támadás befejezések miatt, szinte az ellenfél kezébe adtuk a labdát és ők ebből négygólos előnyre tettek szert az első félidő végére. Ezt próbáltuk a második félidőben behozni, de ez nem sikerült. Rengeteg gólt kaptunk, és ahogy nálunk volt a labda nem voltunk elég türelmesek, szaladtunk az eredmény után. Nagyon sok sima indítás gólt kaptunk, nem lerohanásból, hanem közvetlen indításból. Sajnos a védekezésünk nagyon gyengén működött.
A junior csapatunk sokkal jobb eredményt ért el 30-30 –as döntetlen lett a vége. Gratulálok!
Balogh Bea nyilatkozata:
Összességében egy nagyon jó kis meccset játszottunk, a lányok ismét egy komoly ellenféllel találkoztak, egy nagyon jó összetételű csapat ellen játszottunk. Mi tartalékosan álltunk ki a három csurgói kislány hiányzott, a Bors Krisztivel kiegészülve a tavalyi serdülő csapat lépett a pályára. Én azt gondolom, hogy ehhez képest a lányok nagyon ügyesen játszottak és jól helytálltak. Támadásban – a gólok száma is bizonyítja- nagyon jól kihasználtuk a helyzeteinket, szép támadás befejezések voltak. Védekezésben több hiba volt, de ennek az is az oka, hogy az ellenfélből azért voltak olyan játékosok akik fizikálisan jóval erősebbek voltak nálunk. Őket nem tudtuk megtartani. Félidőben mi vezettünk kettővel, igazából a meccs végét rontottuk el, és ezt a rutintalanságunknak „köszönhetjük”.